Feleségverseny

Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat).


Drámák III. - Csirkefej, Az imposztor, Kvartett

„A Csirkefej című darabomnak eléggé ideologikus volt a kiindulása, csoda, hogy mégis mű lett belőle, ennek ellenére. Az alapötlet az, hogy egy öregasszonyt pont az ver agyon, akit ő a legjobban szeret, ami emberi alapötlet, igazi, tragikus, görögös alapötlet. De amikor eldőlt, milyen közegben játszatom ezt a történetet, mai magyarban, akkor úgy gondoltam, nem árt, ha bemutatom, hogy a mai magyar társadalomban minden mennyire diszfunkcionális.


Drámák II. - Átiratok 2.

"A drámaíró abból indul ki, hogy nincs olyan konfliktus, amelyet meg lehetne oldani. Ha nem ezt gondolja, nem is drámaíró [...] Vonzódom a nyers és durva színpadi hatásokhoz, valószínűleg minden drámaíró, minden színpadi szerző így van ezzel, mert a színpadon a maximális hatásra kell törni, különben a néző elalszik" - vallja Spiró György, s e hitvallásra jó például szolgálnak nagy sikerrel játszott színpadi művei.


Drámák I. - Átiratok

Katona József, Vörösmarty Mihály, Hamvas Béla – a három nagy világértelmező, a permanens válságok írói, mindhárman Spiró György szellemi rokonai. Nem véletlen, hogy Spiró György magyar átiratokat egybegyűjtő drámakötetében éppen ezek a szerzők, illetve alkotások (Jeruzsálem pusztulása, Czillei és a Hunyadiak, Szilveszter) kaptak helyet.


Messiások

Az 1840-es évek elején Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából. Szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830-31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Stowacki. Az Úr Ügyének hívei buzgón láttak az Örömhír megjelentéséhez, s bár hatvan főnél csak ritkán számláltak többet, mégis nagy felfordulást okoztak az egyház- és titkosszolgák körében.


Koccanás

Mint a címe is sejteti, a Koccanás kiindulópontja az, hogy – a főváros egy forgalmas helyén – egy autó belemegy egy másikba. Ez az elemi esemény láncreakciót indít el, autók sora koccan egymáshoz, s majdnem egy egész napra megbénul a forgalom. Spiró ezzel a helyzettel a dramaturgia egy alapképletét alkalmazza nagyon életszerű módon: sok különféle embert összehozni egy – elhagyhatatlan – helyen, s így mintegy természettudományos módszerrel megteremteni egy olyan kísérleti szituációt, amelyben tisztán figyelhetők meg a törvényszerű reakciók.


Fogság

Széljegyzetek

A kis kötet a Fogsághoz kapcsolódó érdekességeket fogja egy csokorba: bepillantást enged a regény születésének körülményeibe, összefoglalja legfontosabb forrásait, eligazít a regény kronológiájában, képekkel mutatja be helyszíneit és tárgyi kultúráját. A könyvben olvasható az Aki tudja, ugyanazt tudja című, eredetileg a Literán közölt hosszú interjú a Fogságról és Spiró György életéről, munkásságáról, valamint Keresztesi József kritikája a könyvről.


Három dráma

A nagy sikerre való tekintettel újra megjelenik a szerző három, immár klasszikus drámája, Az imposztor és a Csirkefej és a Kvartett. Ezek közül a Csirkefej 2006-os érettségi tétel lett, ám a kötetet nem csupán érettségi előtt álló olvasóinknak ajánljuk. A könyvet a legendás színházi előadásokról készült fotók illusztrálják.