Spiró György: Konyhatörvény


Spiró György

1. A nyári hónapok, valamint az őszi hónapok első felének, továbbá a tavaszi hónapok második felének kivételével a lakásokban és a lakás céljára szolgáló építményekben a fűtés mind központilag (távfűtés), mind egyénileg (egyedi fűtés) a konyhákra és a konyha céljára használt helyiségekre (továbbiakban konyha) korlátozandó. Amennyiben a konyha alapterülete a két egész huszonöt század négyzetmétert (1.5 x 1.5 m) meghaladja, a konyha teljes értékű konyhának számít, és a megnevezése konyha.
2. A konyhát lakhatás céljára igénybe vevő egyedül élők, párkapcsolatban élők, kis- és nagycsaládosok, valamint más személyek a lakás többi helyiségét nem fűthetik. A fűtés időben történő kikapcsolását, illetve folyamatos be nem kapcsolását a távfűtőművek, a kéményseprő vállalat és a BKV munkatársai ellenőrzik. A radiátorok vízmentesítés után történő lefűrészelésének költségeit az önkormányzatok a kereseti igazolások figyelembevételével 50, 70, 75 vagy 79%-ban megtéríthetik.
3. A lakószobákban lévő fa-, szén- és vegyes tüzelésű kályhák lebontását határidőre elvégzők a fűtési korlátozás megszegésének börtönre váltható pénzbüntetése alól mentességet élveznek.
4. A házközpontifűtés lekapcsolásának költségeit a lakástulajdonosok tulajdoni hányaduk szerint viselik.
5. A kazánok és a gázkonvektorok leszerelése és a kijelölendő állami fémkereskedésekbe való szállítása a lakók kötelessége. A konvektorok parapetjei és a füstcsövek szintén a fémkereskedésekbe szállítandók, hiányukban kazánt vagy konvektort átvenni tilos. A fémhulladékért kapott összeggel az SZJA és az EHO haladéktalan levonása után, amit a fémkereskedés helyben végez el, a lakók szabadon rendelkeznek. A parapetfűtés után megmaradó házfali lyukak szépészeti tömítéséről a lakók büntetőjogilag maguk gondoskodnak. A házfalak házilagos tömítésének tervét a jegyzőnél jóvá kell hagyatni.
6. A konyhák energetikai ellátása gázrezsók esetében gázzal, villanyrezsók esetében villannyal, fafűtésű rezsók esetében fával történik. Az ezektől eltérő ellátást a járási hatóság építési osztályán jóvá kell hagyatni. Olajkályha, vegyes tüzelésű vaskályha vagy parkettából rakott szabad tűz használata esetén a lakótelepi lakások ablakán szabványos, kerek lyuk vágandó. Iránymutatóul a múlt század hetvenes éveinek lengyel, ukrán és román fűtési gyakorlata szolgál. Az ezek nyomán készült tervrajzok méretezésének betartása kötelező, a tervrajzok térítés ellenében a járási hivatalokban átvehetők.
7. A „Tiszta konyha, rendes ház” mozgalom keretében elért helyezést a ház földszintjén létesített faliújságon közzé kell tenni. A konyha elnevezését Budapest és a megyei jogú városok kivételével a hivatalos iratokban mindenütt tisztaszobára kell változtatni. Ahol konyha (tisztaszoba) építészetileg nem került megvalósításra, ott a lakószoba (ennek hiányában a fürdőszoba, az előszoba, esetenként a vécé vagy a budi) megfelelő méretű leválasztása révén 2014 április hó első napjáig konyhát kell létesíteni. Ennek elmaradása a lakhatási engedély megvonásával jár.
8. A konyhaasztal alatti térség alapesetben a gyermekek számára van fenntartva, oda felnőtt csak kivételes esetben hatolhat be, elsősorban fegyelmezési, másodsorban nevelési célzattal. A padlócsempézett vagy döngöltföld konyhákban a konyhaasztal alatti terület szőnyeggel (rongyszőnyeg, használt ruha, perzsaszőnyeg vagy egyéb) borítandó, aminek hiánytalan meglétét és megfelelő tisztaságát a közegészségügyi hatóság ellenőrzi.
9. A nyugdíjas családtagok számára a konyhában ülőhely biztosítandó (konyhaszék, hokedli, ülőke vagy párna). Az ülni képtelen nyugdíjas vagy a nyugdíj korhatárt még el nem érő, de igazoltan minimum 78%-ig rokkant családtag a konyhaasztal alatti teret a gyermekekkel közösen használhatja, mely esetben az idősebb családtag lehet alul.
10. A konyhában napi rendszerességgel háromszor kell családilag imát mondani: A. Reggeli előtt. B. Ebéd előtt. C. Vacsora előtt. Amennyiben az étkezések száma ennél ritkább, az imamondás idejére a következő változat lép életbe: A. Reggel. B. Délben. C. Este. Az ima szövegét a családfő mondja elő. Mindhárom imában feltétlenül hangozzék el, hogy „Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk”. Amennyiben az étkezés az adott időpontban elmarad, a következő szövegű ima lép életbe: „Édes Jézus, légy vendégünk, töltsed időd most mivélünk.” Ha a családfő által vezetett családi tanács úgy dönt, hogy az imádság néma, a családtagok a családfő intésére jól hallhatóan akkor is mormogják el az áment. Aki az iskolában gyermekének a hittan helyett az erkölcsi nevelést választotta, az ima végeztével azt is mondhatja, hogy „Jó étvágyat”. Amennyiben az étkezés elmarad, a „Jó étvágyat” kívánság elmaradhat, illetve a „Jó napot” kívánsággal felcserélhető. Az imádság napi háromszori teljesítéséről hatósági érdeklődésre bármely családtag köteles számot adni.
11. Az idős, a csecsemőkorú, a gyermekkorú és a serdülőkorú családtagok számára a lakókonyhában (tisztaszobában) való huzamos időzés az összetartozás, az összefogás, a szolidaritás, a bensőséges melegség feledhetetlen családi érzületét biztosítja, amihez a gázrezsó, a villanyrezsó vagy a fatüzelésű sparherd duruzsolása kellő zenei alátámasztást nyújt. A duruzsolás minimális mértékének meglétét, ami 23 decibel, a hatóság ellenőrizheti.
12. A konyha falát a szentkép vagy a fa-, illetve fémfeszület mellett hőtartó népművészeti alkotásokkal (köcsögök, falvédők) fedjük be. Ezek hiányában bekeretezett festmény, rajz, kép, fénykép és szabványosan lapított dombormű is megfelel. Sose feledjük Vass Albert gyönyörű mondását: „Az én enyhem az én konyhóm!”
Köszönöm képviselőtársaim megtisztelő figyelmét.

Spiró György

Fotó: Valuska Gábor